Intézménymutató:
Magyar Reformatus Egyhazak Tanacskozo Zsinata
2004. március 8.
A horvátországi Eszéken tartotta idei első ülését a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtóbizottsága. Az ülést Kettős Jánosnak, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház szuperintendensének áhítata nyitotta meg, majd Tonk István elnök köszöntötte a kis létszámban megjelent tagokat. Rendszeresen megjelent a Világhíradó (az MRETZS hivatalos lapja), elkészült a Kárpát-medencei szeretetintézményeket tartalmazó kiadvány, feldolgozás alatt áll a magyar nyelvterület református oktatási intézményeit tartalmazó könyv. A bizottság közreműködött az egyetemes énekeskönyv, valamint az új református liturgia szerkesztésében. A magyarországi zsinat kijelentette: anyagilag nem támogatja az MRETZS-t. Az anyagi bizonytalanság az 1995-ben alakult szervezet megszűnéséhez fog vezetni. Hegedűs Lóránt, az MRETZS ügyvezető elnöke a zsinat törvényességéről, létjogosultságáról, illetve annak működésképtelenségéről beszélt. Az ülésen elhangzott: a tanácskozó zsinat ellehetetlenítése a határon túli reformátusok önazonosságának csökkenéséhez is vezethet. /Somogyi Botond: Beolvadó magyarok a többarcú Horvátországban. A Tanácskozó Zsinat munkája nem lehet anyagi kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
2004. április 2.
A jubileumi Rákóczi Évek (2003 – 2011.) keretében vettek részt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) képviselői márc. 28-án a szlovákiai Borsiban – Rákóczi szülőhelyén – rendezett ünnepségen. A megelőző napokban, márc. 26–27-én, a Kárpátaljai Magyar Református Egyház szervezésében, Nagydobronyban ülésezett a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinata. Az emlékünnepélyt követő napon, márc. 29-én pedig a szlovákiai református egyház és a királyhágómelléki egyházkerület vezető képviselői tartottak kerületközi tanácskozást a felvidéki Deregnyőn. A résztvevők hangsúlyozták, Európa új határainak más-más oldalára kerülve, az eddigieknél is fontosabb az összmagyar református kapcsolatok ápolása mind egymás között, mind a többi, hasonló helyzetbe került magyar református közösséggel Nnyilatkozatuk kiemelte, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a KREK kölcsönös szolidaritással emeli fel szavát létveszélybe sodródott iskoláik, nevezetesen a Lévai Református Gimnázium és a Zilahi Református Wesselényi Kollégium védelmében, az illetékes hatóságokkal szemben. /Kapcsolatépítés Rákóczi szellemében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./
2004. április 19.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében Áldás, népesség címmel kétnapos értekezletet tartottak április 17-én és 18-án a szilágycsehi gyülekezeti házban és a désházi református templomban. Csép Sándornak, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének kezdeményezésére elindított nemzeti missziói program megfogalmazott célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet fogyatkozásának megállítására irányuló erőfeszítésekből. A kerekasztal-beszélgetést követően 11 sokgyerekes családnak adták át az újonnan alapított Pro Familia díjat. Csép Sándor bemutatta dr. Für Lajos Sorskérdések a Kárpát-medencében című könyvét, amelyben szerző a népvándorlástól napjainkig követte figyelemmel a magyarság demográfiai mutatóit. Für Lajos a népességfogyás aggasztó tendenciáiról beszélt, amelyet egy jól átgondolt, össznemzeti programmal lehetne megállítani. Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológia rektora Családvédelem a református tanítás szerint, dr. Egyed Ákos akadémikus Társadalmi mentalitás és népesedés és dr. Csetri Elek akadémikus Demográfia és politikum című előadása után kerekasztal-beszélgetés következett. A hosszú távú ökumenikus missziói program célkitűzései között szerepel a kárpát-medencei magyarság általános gazdasági helyzetének javítása, új munkahelyek teremtése, a házasság intézményének megerősítése és a családvédelem szavatolása. Az egyházkerület által elindított programba szeretnék bevonni a Magyar Reformátusok Világszövetségét, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát, lehetőség szerint a Magyarok Világszövetségét és a magyarlakta vidékekről elszármazottakat is. Tőkés László püspöke gyógyírként a krisztusi feltámadás üzenetét tolmácsolta a gyülekezetnek. /Makkay József: Fogyásunk csak nemzeti összefogással állítható meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A rendszerváltás óta eltelt tizennégy esztendő mérhetetlen nyomora, a jogbiztonság hiánya, a romániai magyar nemzeti közösség háttérbe szorítása, a külföldi munkavállalás, a kitelepedés, a főleg anyaországi hatásokat átvevő erdélyi hazai magyar fiatalság körében a házasság népszerűségének a csökkenése mind oda vezettek, hogy a legtöbb, magyarok is lakta településen az elhalálozások száma messze meghaladja a születésekét. Van kivétel is, például a szilágysági Désháza, ahol sokgyerekes család vállalása ma is elismerést vált ki a helybéliekből. Az egyházkerület által elindított nemzeti missziói program célja, hogy a magyar egyházak közös összefogással kivegyék részüket a nemzet aggasztó méretű fogyatkozásának és sokrétű sorvadásának a megállítására irányuló erőfeszítésekből. A résztvevők hangsúlyozták: a missziói program gyakorlati megvalósításához az anyaország mindenkori kormányának elkötelezett támogatására van szükség. /Orosz Antal: Fogyásunkban keresztényi összefogás menthet meg. Szilágysági értekezlet a magyarság demográfiai mélypontjáról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 27./
2005. december 23.
Kézdivásárhelyre látogatott és istentiszteletet tartott dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök, a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának tiszteletbeli elnöke. Előzőleg Kecskeméten és Szabadkán prédikált, most újra Erdély van soron. Az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásáról megállapította, hogy színlelt előrelépések mindig történnek. Általában kétfajta határozat van: egy, amelyik külföld fele megy, és a másik, amelyik belföldre vonatkozik. Az Európai Unió szorítására felgyorsult a folyamat, bár ilyen ütemben még évtizedekig eltarthat, amíg mindent visszaadnak. Ez egyben iskola-kérdés is, mert az erdélyi magyar nemzetet az tudta megtartani, hogy felekezeti iskolákban tanultak az emberek, és ezért sajátos öntudattal rendelkeztek. Ki kell terjeszteni a református iskolahálózatot. Ezért is örült annak, hogy Kézdivásárhelyen is sikerült létrehozni egy református kollégiumot. 2004. december 5-e kapcsán a püspök kiemelte, a pofon mindig attól fáj a legjobban, akit legjobban szeretünk. Úgy látja, hogy 2006-ban lenne szerencsés kiírni egy újabb referendumot, ha megváltozna a budapesti kormány. /Gyergyai Csaba: A színlelt előrelépésektől a tettek mezejéig. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 23./
2006. február 17.
A Kárpát-medence magyar reformátusai hat különböző énekeskönyvet használnak istentiszteleteik alkalmával. Ennek a gyakorlatnak lassan, de biztosan vége szakad. Az új énekeskönyv a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata és az Erdélyi Református Egyházkerület közös kiadványa. A kiadvány azt a célt szolgálja, hogy a magyar ajkú reformátusok, bárhol élnek is széles e világban, egy ismert énekeskönyvet használjanak, ezzel is erősítve együvé tartozásukat. Az erdélyi református gyülekezetek élen járnak az új énekeskönyv használatában. A Szatmár vidéki gyülekezetek istentiszteleteik alkalmával már használják az új énekeskönyvet. /Karikás Enikő: Református Énekeskönyv. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 17/
2006. szeptember 1.
A cseh-német és a francia-német megbékélési nyilatkozatok mintájára közös szlovák-magyar nyilatkozattal szeretné véglegesen lezárni a szlovák-magyar ellentéteket Dusan Caplovic szlovák kormányfő-helyettes, a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia alelnöke. Szükségesnek tartja, hogy a két ország kormányfői, parlamenti elnökei és államfői sürgősen találkozzanak és megbeszéljék a problémákat. Hasonló hangnemet üt meg a Kereszténydemokrata Néppárt is: szerintük Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke meg kellene hívja Ján Slota szélsőséges szlovák pártvezért Magyarországra, hogy tisztázzák magyarellenes nyilatkozatait, és megoldásokat találjanak. Az SZDSZ pedig azt javasolja a politikai és civil szervezeteknek, hogy szeptember 9-én közösen demonstráljanak a tolerancia mellett az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon. A szlovák kormány azonban élesebb hangnemet üt meg. Augusztus 31-i nyilatkozatukban jelezték: a szlovák felet tovább nyugtalanítják a magyar fél részéről elhangzott reagálások, nemkülönben az ügy túlzott bevitele a médiába. A szlovák külügyminisztérium Győrffy Csaba magyar nagykövetnek átadott szóbeli jegyzékében kedvező fejleménynek nevezte, hogy a felek megállapodtak a kisebbségi kérdésekben illetékes magyar-szlovák vegyes bizottság rövidesen esedékes összehívásában. Fontos lenne, hogy az Európai Unió illetékes szervei, mindenekelőtt a faj- és idegengyűlölet megfigyelésére létrehozott bécsi központ, monitorozzák, folyamatosan figyeljék a szlovákiai helyzetet – vélte Elmar Brok német európai parlamenti képviselő. A kereszténydemokrata Brok megerősítette a korábban elhangzott véleményét, miszerint a legjobb megoldás az lenne, ha a szélsőséges nézetektől sem mentes Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártját (SNS) kizárnák a szlovák kormánykoalícióból. Kiemelte, hogy az Európai Parlament is figyelni fogja a szlovákiai történéseket. A szlovákiai magyarverésekkel kapcsolatban közleményt adott ki a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének Választmánya. A két szervezet „nyomatékosan kéri a magyar kormányt és az Országgyűlést: hassanak oda, hogy ne ismétlődhessenek meg ezek a szégyenteljes, az emberi jogokat sértő provokációk. Egyidőben megkereséssel fordulnak a híveik révén érintett testvéregyházakhoz, hogy hitük közösségében, állásfoglalásukkal és közbenjárásukkal, segítsék elő a feszült helyzet rendeződését, valamint az uszítás következtében és a gyűlöletből fakadó, erőszakos cselekmények megszüntetését.” /Magyar-szlovák: mindenki vesztésre áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
2006. szeptember 1.
Az egységes magyar református egyház létrehozásáról tárgyalt Nagyváradon a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS), valamint a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) Választmánya. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az MRVSZ elnöke elmondta, a mostani tanácskozáson konkrét előkészítő munkálatok és egyeztetések zajlottak az egyház egységének helyreállításáról. „A Trianonban szétszakított egyház újjáépítéséről van szó” – nyilatkozta Tőkés László. A püspök hangsúlyozta, nem valami újat akarnak létrehozni, hanem azt akarják ismét életre hívni, amit Trianonban a magyarok megkérdezése nélkül, akaratuk ellenére szétszakítottak. Hegedűs Loránd volt Duna-melléki püspök, a MRETZS ügyvezető elnöke szerint olyan időszakban, amikor a nemzetiségük miatt érnek támadások magyarokat, válaszolni kell, ezért szükséges, hogy a szétszakítottság ellenére is megvalósuljon az egység. Hegedűs szerint a magyar nemzetrészeknek példaképként kell tekinteni a kárpátaljai magyarságra, mivel ez az egyetlen olyan nemzetrész, amelynek nőtt a lélekszáma. A tanácskozáson nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között az egység jegyében október 15-ére meghirdették az MRVSZ vasárnapját, amelyet az összes református gyülekezetben megtartanak, a központi rendezvényei Miskolcon, a Kossuth utcai református templomban lesznek. Emellett októberre meghirdették a reformáció és a forradalom emlékhónapját is, és állást foglaltak a felvidéki magyarverések ellen. Erdélyi Géza felvidéki református püspök ezzel kapcsolatosan elmondta, gyanítható, hogy a magyarellenes atrocitások elkövetői mögött eddig ismeretlen erők állnak, akiknek az a céljuk, hogy megfélemlítsék a szlovákiai magyarságot. „Eddig már több ízben is történt magyarellenes provokáció szélsőséges szlovák csoportok részéről, ám a magyarság nem válaszolt rá. Úgy tűnik, egyeseknek az a céljuk, hogy botrányt keltsenek, és utána a magyarokat tegyék érte felelőssé” – hangoztatta a püspök. /Balogh Levente: Visszaállítják a régi egységet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2007. április 16.
Székelyudvarhelyen a belvárosi református gyülekezet megtartotta az anyanyelv ünnepét. Bemutatták a Magyar Református Énekeskönyvet, amelyet a Magyar Református Egyház Tanácskozó Zsinata és az Erdélyi Református Egyházkerület adott ki. Az Énekeskönyv a 150 zsoltár mellett válogatást tartalmaz a református egyháztestekben használt énekeskönyvek dallamkincséből. 2007-től ez az elfogadott és a gyülekezeti éneklések alkalmával kötelező református egyházi énekgyűjtemény, amelynek gyakorlati használata során egységesül az egyházközségi éneklés. /Az anyanyelv napja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 16./
2007. október 22.
Október 21-én, vasárnap Aradon, az arad-belvárosi református templomban Tőkés László püspökön kívül megjelent a 70. életévét nemrég ünnepelt szlovákiai dr. Erdélyi Géza püspök, a Református Egyházak Egyetemes Zsinatának elnöke. A Partiumban vasárnap több gyülekezetben is szlovákiai magyar lelkész hirdetett igét, akik október 19-én a Nagyváradon tartott zsinaton vettek részt, amely újra elnökévé választotta dr. Erdélyi Gézát. A királyhágómelléki és a szlovákiai református egyházkerület között több éve testvérkapcsolat áll fenn. Erdélyi Géza igehirdetésében elítélte a mellébeszélést, félrevezetést és hangsúlyozta: hiteles és tiszta emberekre van szükségünk. A teljesen megtelt imateremben Tőkés László püspök, az Európai Parlament független képviselőjelöltje a közte és az RMDSZ közötti ellentétek kapcsán kijelentette: az RMDSZ vezetői “konokul, arrogáns módon, cinikusan” bántak vele, és “mindenkit kilóra megvásárolnak”. “Megrökönyödve olvasom, hallom azokat, akik egységről papolnak”, folytatta, és személy szerint Markó Bélát, valamint október 6-i aradi beszéde kapcsán Dávid Ibolyát említette. Kikérte magának, hogy Tempfli József nagyváradi katolikus püspököt, valamint Sógor Csabát, “az én egyházkerületem alkalmazottját, az én papomat, az én előadó-tanácsosomat ellenem fordítsák”. Ellenjelöltjével kapcsolatban még hozzátette: Sógornak „kell elszámolnia lelkiismeretével”. /J. Gy. : Református püspökök Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./ A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2000-ben kötöttek egymással testvéregyházi szövetséget. Együttműködésük keretében, 2006. július 8–9-én, Dunaszerdahelyen rendezték meg az I. Felvidéki-Partiumi Találkozót. A megegyezés szerint évenként váltakozó helyszínen sorra kerülő, idei találkozó házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt. A 2007. október 20–21-i II. Partiumi–Felvidéki Találkozó alkalmából rendezett tanácskozáson a két egyház, illetve egyházkerület népes küldöttségei vettek részt. Közös nyilatkozatot fogadtak el: 1. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Felvidéki Református Keresztyén Egyház megerősíti a testvéregyházi kapcsolatok továbbépítésére és a testvéri együttműködés elmélyítésére irányuló kölcsönös szándékát. Két országhatár által elválasztva, a közel kilencven éve tartó elszakítottság hátrányos következményeinek leküzdése és szétfejlődésük ellensúlyozása végett, együttes erővel munkálják a Magyar Református Egyház eredeti egységének a helyreállítását. Kisebbségi sorsközösségükben közös felelősség- és szolgálatvállalással végzik missziói munkájukat és teljesítik evangéliumi hivatásukat. 2. Testvéregyházaink Istennek adnak hálát azért, hogy országaik európai uniós tagságával az őket elválasztó határok átjárhatóvá váltak, és ennek köszönhetően híveik, illetve magyarságunk érdekeinek közös szolgálatára és képviseletére kedvező lehetőség nyílik. Megegyeznek az együttes érdekképviselet megszervezésében – mind egyházi-ökumenikus, mind polgári-politikai téren. 3. Megállapítják, hogy az idén szeptemberben, Nagyszebenben megrendezett III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés előrelépést jelentett ugyan az egyesült Európa kialakulása irányába – mindazonáltal a megosztott és szekularizált Európa régi jegyeit is magán hordozta. Remélik és tenni kívánnak azért, hogy a múltból örökölt látszatökuménia helyét a krisztusi szereteten alapuló, hiteles ökumenikus kapcsolatok foglalják el, és az Unió országainak érdekközössége Európa régióinak és közösségeinek értékszövetségévé fejlődjön. 4. Mindezekkel összhangban a II. Partiumi–Felvidéki Találkozó résztvevői támogatásukról biztosítják Tőkés László püspök európai parlamenti képviselővé való megválasztatását, és Kárpát-medencei magyarságunk, valamint keresztyén egyházunk és értékeink képviseletére irányuló vállalását. Elszakított magyar közösségeinknek alapvető érdekük, hogy Erdély és Felvidék, Partium és Csallóköz, Bihar- és Gömörország visszatérjen Európába. 5. A néhai csehszlovákiai kitelepítések és deportálások 60. évfordulóján, másfelől a Benes-dekrétumoknak a szlovákiai parlament általi szégyenletes megerősítése alkalmával a Királyhágómelléki Református Egyházkerület testvéri együttérzéséről biztosítja a Felvidéki Református Egyházat. Testvéregyházaink együttesen emelnek szót a híveiket, illetve magyar közösségeinket érő, bármiféle jogfosztás és hátrányos megkülönböztetés ellen. Hitük szellemében és az Európai Unió jogrendjének megfelelően visszautasítják a magyarság háttérbe szorításának tovább tartó gyakorlatát (betelepítések, gazdasági diszkrimináció, elkobzott közösségi és egyházi tulajdonok visszatartása stb.), valamint az egyházainkat és a magyar nyelvű oktatást sújtó, nacionalista politikát. 6. Egyházaink hasonlóképpen szót emelnek nemcsak a jogfosztás ellen, hanem az ennek teljes felszámolását lehetővé tévő és a magyarságunk felemelkedését szolgáló közösségi önrendelkezés biztosítása érdekében. A régiók és közösségek Európájában az önigazgatás joga erdélyi és felvidéki magyar közösségeinket is megilleti. 7. A romániai és a szlovákiai magyarság vészes fogyatkozása, beolvadása és elvándorlása láttán, másfelől református egyházunk történelmi nemzetmegtartó szerepének tudatában – testvéregyházaink ezúton is elkötelezik magukat féltve szeretett népünk védelmére és szolgálatára. Az egyházi misszió terén, valamint az Áldás, Népesség Mozgalom keretében összefognak és szorosan együttműködnek magyarságunk megmaradása és közösségi megépülése érdekében. 8. Ebben a szolgálatukban természetes szövetségesüknek tartják a Magyar Református Világszövetségben és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatában szerveződő testvéregyházaikat. A hatékony együttműködés érdekében magyar református egyházaink megromlott kapcsolatainak mihamarabbi rendezését szorgalmazzák, beleértve az ún. Generális Konvent előbbiekhez fűződő viszonyának a tisztázását. A II. Partiumi–Felvidéki Találkozó második napján, vasárnap délelőtt a vendég-lelkipásztorok Nagyvárad, illetve Királyhágómellék tíz gyülekezetében hirdették Isten Igéjét, és foglalták imádságaikba egyházaink közös szolgálatát és célkitűzéseit. Nagyvárad – Rimaszombat. Tőkés László püspök. Erdélyi Géza püspök. Kovács Zoltán főgondnok. Fekete Vince főgondnok/A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház és a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület közös nyilatkozata. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 31./
2007. november 9.
Erdélyi őrálló volt Csiha Kálmán nyugalmazott püspök, aki iskoláinak utolsó éveit úgy végezte el, hogy szülei kényszerlakhelyen voltak kitelepítettek. 1954-ben fejezte be teológiai tanulmányait, ezzel kezdődött el őrálló szolgálatának kálváriája, ahogy ő írta: „életem a rácsok és fények világa volt”. A fél évszázados őrálló úton „a rácsok a földből nőttek, a fény az égből jött”. Nem jelentette fel Fodor Pált, ezért tíz év börtönre ítélték. Így lett őrálló a Duna-deltában. Őrálló lett szabadulása után Gógánváralja gyülekezetében, majd Marosvásárhelyen. Őrálló volt tíz évig erdélyi református püspökként, amikor templomok, imaházak, diakóniai otthonok épültek Brassótól Kolozsvárig és Csernakeresztúrtól a 40 lelkes Szoporig. Őrálló lett a Kárpát-medencében, amikor még csak a Magyar Református Egyház Tanácskozó Zsinatának megalakítását engedélyezték, de püspök-elnökének őt választották. Így kereste meg a 43 országba szétszóródott magyar reformátusokat, és az értől indulva (Érsemlyénben született 1929. szept. 17-én) elérkezett az óceánig (prédikált Argentínában és Ausztráliában). /Egy erdélyi őrálló emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./
2009. augusztus 6.
A szlovák nyelvtörvény és a romániai magyar tisztviselők leváltása ellen tiltakozik a Magyar Református Egyházak tanácskozó zsinata. A tanácskozó zsinat lelkészi elnöke, Erdélyi Géza nyugalmazott szlovákiai püspök aláírásával kiadott közleményben a testület a szlovákiai nyelvtörvény megszavazása előtti állapotok visszaállítását követeli, mert a jogszabály „a magyarság elleni agresszió újabb megnyilvánulása”, ami „a keresztyénség szellemével és az emberek jóindulatával összeegyeztethetetlen”. Közleményüket az ENSZ-hez és az Európai Unióhoz is eljuttatják. /Tiltakoznak a reformátusok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./
